Zsaluzási szótár - fogalmak A-tól Z-ig

A zsaluzás az a munkafolyamat, amelynek során a friss betont a megkötésig formában tartó, bontható szerkezetet - a zsaluzatot - felépítik, majd a megszilárdult betonról eltávolítják. Ez a szótár a leggyakoribb zsaluzási fogalmakat, szakmai és köznyelvi elnevezéseket magyarázza el röviden, érthetően: építkezőknek, kivitelezőknek és mindazoknak, akik zsalurendszert bérelnének vagy vásárolnának.

Acéllemez távtartó (lemeztávtartó)

Lyukasztott végű, lapos acélszalag, amely a kétoldali falzsaluzatban a két zsaluhéjat a kívánt falvastagságban összeköti, és felveszi a frissbeton oldalnyomását. Az U-profilok lyukain átvezetve ékkel szorítják meg; a betonozás után a távtartó a falban marad, kiálló végeit letörik vagy levágják. A tábla alapú, lemeztávtartós rendszerek jellegzetes eleme, az ankerrúd helyett.

Állítható fallemez

A lemeztávtartós falzsalurendszer kiegyenlítő eleme, amellyel a falhosszból adódó, egész zsalutáblával már nem fedhető maradék szakaszt zárják le. Használatával nem kell a zsalutáblát méretre vágni, és a zsaluzat tetszőleges falhosszhoz pontosan, betonkifolyás nélkül illeszthető.

Állítható saroklemez

A falzsaluzat belső sarkainak kialakítására szolgáló, állítható acél sarokelem, amely két egymásra merőleges zsalusíkot tömören kapcsol össze. Állíthatósága révén eltérő falvastagságok és a nem pontosan derékszögű csatlakozások is zsaluzhatók vele.

Ankerrúd (ankerszár)

Durva menetes, nagy szilárdságú acélrúd, amely a keretes falzsaluk két oldalát köti össze, és a frissbeton nyomásából származó húzóerőt veszi fel. A betonon műanyag védőcsőben vezetik át, ezért kizsaluzás után kihúzható és újra felhasználható; két végét tányéros anyával rögzítik a zsalu merevítő bordáihoz.

Csúszózsalu (csúsztatott zsalu) és kúszózsalu

Magas, függőleges vasbeton szerkezetekhez - silókhoz, tornyokhoz, liftaknákhoz, hídpilonokhoz - használt speciális zsaluzási technológiák. A csúszózsalu folyamatos betonozás mellett, hidraulikus emelőkkel lassan és megszakítás nélkül halad felfelé; a kúszózsalu ezzel szemben szakaszosan dolgozik: egy betonozási ütem megszilárdulása után a zsaluzatot a kész falhoz horgonyozva emelik a következő szintre.

Doka láb

A teleszkópos acél födémtámasz köznyelvi elnevezése, amely az egyik legismertebb zsalugyártó márkanevéből vált általános kifejezéssé. Szakmai neve födémtámasz vagy acéltámasz; a Legnotre födémtámaszok 10 és 20 kN teherbírással készülnek, és a Doka-, valamint a Peri-rendszerekkel kompatibilisek.

Dokatábla

A 3 rétegű zsalutábla köznyelvi neve, amely szintén márkanévből vált köznévvé; az építőiparban bármely gyártó rétegragasztott fenyő zsaluhéját értik alatta. A Legnotre dokatáblák 21 és 27 mm vastag, 3 rétegű lucfenyő táblák, mindkét oldalukon melamingyantás bevonattal.

Ék (ékes szorítás)

Rövid, lapos acélék, amellyel a lemeztávtartós falzsalurendszerben az U-profilon átvezetett acéllemez távtartót rögzítik: az éket a távtartó lyukába ütve a profil szorosan a zsalutáblához feszül. Szerszám nélkül oldható kötés, amely a kizsaluzást is gyorsítja; a kampós U-profil használatakor ékre nincs szükség.

EN 1065

Az állítható, teleszkópos acél födémtámaszokra vonatkozó európai szabvány (MSZ EN 1065), amely a támaszok osztályozását, anyagminőségét, méreteit, tervezési teherbírását és vizsgálati módját írja elő. A szabvány szerint vizsgált támaszok jelölése tartalmazza az osztályt és a kihúzási hosszt, így a megengedett terhelés egyértelműen leolvasható.

EN 13377

Az előre gyártott fa zsalutartók - például a H20 fatartó - követelményeit, osztályozását és vizsgálatát rögzítő európai szabvány (MSZ EN 13377). Meghatározza többek között a megengedett hajlítónyomatékot és nyíróerőt, az anyagminőséget, valamint a jelölést, amelynek a gerendán szerepelnie kell.

Falzsalu (falzsaluzat)

Függőleges vasbeton falak, pincefalak, támfalak és alapfalak betonozásához használt kétoldali zsaluzat, amelynek két héját a falvastagságnak megfelelő távtartók vagy ankerrudak kötik össze. Két fő típusa a zsalutáblából és acélprofilokból épített tábla-rendszer, illetve az előre gyártott keretes (fém) zsalu; a Legnotre falzsalu lemeztávtartós tábla-rendszer.

Ferdetámasz

Állítható hosszúságú acéltámasz, amely a felállított fal- vagy pillérzsalut függőleges helyzetében rögzíti, és felveszi a szélterhet, valamint a betonozás közbeni oldalirányú erőket. Egyik vége a zsaluhoz, a másik az aljzathoz vagy ellensúlyhoz csatlakozik; a hosszállítással a zsaluzat pontosan függőlegesbe állítható.

Födémtámasz (acéltámasz)

Teleszkópos, menetes orsóval finoman állítható acéloszlop, amely a födémzsalu gerendáit és rajtuk keresztül a frissbeton súlyát hordja a kizsaluzásig. Az EN 1065 szabvány szerint készülő termék lapos vagy villás fejlemezzel kapható; a Legnotre födémtámaszok 10 és 20 kN teherbírásúak.

Födémzsalu

Vízszintes vasbeton födémek és lemezek alátámasztására szolgáló zsaluzat, amelyet födémtámaszok, a rajtuk fekvő fő- és kereszttartó gerendák (jellemzően H20 fatartók), valamint a gerendákra fektetett zsalutáblák alkotnak. A gerendás rendszer tetszőleges alaprajzhoz igazítható; a zsaluzat a födém megfelelő szilárdulása után, a statikus előírásai szerint bontható.

Frissbeton-nyomás

A még meg nem kötött beton által a zsaluzatra kifejtett oldalnyomás, amelynek nagysága elsősorban a betonozás emelkedési sebességétől, a beton konzisztenciájától, hőmérsékletétől és a tömörítés módjától függ. A zsalurendszert, a távtartók és az ankerek kiosztását ennek az értéknek megfelelően kell megválasztani; a frissbeton-nyomás túllépése a zsaluzat kihasasodásához vagy szétnyílásához vezet.

H20 fatartó (zsalugerenda)

20 cm magas, I keresztmetszetű, ragasztott fenyőfa zsalugerenda, amelynek övei tömörfából, gerince tömörfából vagy rétegelt lemezből készül; az EN 13377 szabvány szerint gyártják. Födémzsalunál fő- és kereszttartóként, falzsalunál függőleges bordaként használják; a Legnotre H20 fatartók 195–590 cm hosszban kaphatók, és a Doka-, valamint a Peri-rendszerekkel kompatibilisek.

Kampós U-profil

A lemeztávtartós falzsalurendszer toldó profilja, amelynek alsó vége kampóban végződik: ezt az alatta lévő U-profilba már behelyezett acéllemez távtartóba akasztják, így a következő táblasor profiljának rögzítéséhez nem kell ék. A kezdő U-profilra építve ezzel emelhető a zsaluzat magassága.

Kaució és bérleti idő

Zsalubérlésnél a kaució a bérbeadó által a bérelt elemek visszaszolgáltatásáig visszatartott biztosíték, amelyet hiányos, sérült vagy tisztítatlan anyag esetén a kár, illetve a tisztítás díjával csökkentve fizetnek vissza. A bérleti idő a kiadás és a visszavétel napja közötti időszak, amelyre a díjat napi, heti vagy havi egységben számítják; a betonozási ütemtervhez igazított bérleti idő a legfontosabb költségcsökkentő tényező.

Keretes (fém) zsalu

Előre gyártott, acél- vagy alumíniumkeretbe foglalt zsaluhéjból álló nagy méretű zsaluelem, amelyet ankerrudakkal és gyorskapcsokkal szerelnek össze; a rendszerzsaluk legelterjedtebb falzsalu típusa. Ismétlődő, daruzható feladatoknál gazdaságos; kis, tagolt alaprajzoknál a könnyebb, kézzel mozgatható tábla-rendszerek rugalmasabbak.

Kizsaluzás (zsalubontás)

A zsaluzat eltávolítása a megszilárdult betonról, amelyre csak a beton megfelelő szilárdságának elérése után, a tervező vagy a kivitelezési előírás által megadott idő elteltével kerülhet sor; a falak és pillérek oldalzsaluja hamarabb, a födémek teherhordó alátámasztása jóval később bontható. A helyes sorrend és a leválasztószer megfelelő használata a bontást könnyíti, és az elemek élettartamát is védi.

Kónusz

Kúpos műanyag vagy acél elem, amelyet az ankerrúd zsaluhéjon való átvezetésénél, a védőcső két végén helyeznek el: tömíti az ankerfuratot, megadja a pontos falvastagságot, és kizsaluzás után szabályos, később dugóval zárható ankerlyukat hagy a betonban. Látszóbeton felületeknél az ankerlyukak kiosztása a kónuszok helyzetéből adódó, tervezett rajzolat része.

Koszorú (betonkoszorú)

A falazott falak tetején, a födém síkjában körbefutó vasbeton gerenda, amely a falakat összefogja, elosztja a födémterheket és merevíti az épületet. Zsaluzása jellemzően a fal két oldalára rögzített zsalutáblákkal vagy zsaludeszkával készül, kívül hőszigetelő réteggel, belső oldalon gyakran a födémzsaluval együtt.

Látszóbeton

Olyan betonfelület, amely burkolat vagy vakolat nélkül, a zsaluzat lenyomatával marad meg végleges építészeti felületként. Minőségét a zsaluhéj állapota, a táblák kiosztása, az ankerlyukak rajzolata, a tömítések és a leválasztószer egyenletes felhordása határozza meg; ezért látszóbetonhoz új vagy kifogástalan állapotú, melamingyantás bevonatú zsalutáblát használnak.

Lemeztávtartós rendszer

Olyan falzsalurendszer, amelyben a két zsaluhéjat nem ankerrúd, hanem a betonban maradó acéllemez távtartó köti össze; a zsalutáblákat élére állítva, vízszintesen fektetik, és függőleges U-profilok tartják, amelyeket a távtartón átütött ékkel szorítanak meg. Kézzel, daru nélkül is építhető, ezért családi házak, pincék és alapok zsaluzásához kedvelt; a Legnotre falzsalu is ilyen rendszer.

Leválasztószer (zsaluolaj)

A zsaluhéj betonnal érintkező felületére betonozás előtt vékonyan felhordott olaj vagy emulzió, amely megakadályozza a beton tapadását, megkönnyíti a kizsaluzást, védi a táblát és javítja a betonfelület minőségét. Egyenletes, vékony rétegben kell felvinni; a túlzott mennyiség foltokat és pórusokat okoz, és a vasalást is szennyezheti.

Pillérzsalu (oszlopzsalu)

Négyszög vagy kör keresztmetszetű vasbeton pillérek és oszlopok zsaluzata, amelynek oldalait saroktartókkal összekapcsolt zsalutáblák alkotják, és ferdetámaszok tartják függőlegesen. Mivel a pillér kis alapterületén a beton gyorsan emelkedik, a pillérzsalut különösen nagy frissbeton-nyomásra kell méretezni.

Pókláb (hárompontos saroktámasz)

Három szétnyitható lábból álló, a födémtámasz alsó részére csíptethető acél segédeszköz, amely a támaszt a gerendák felhelyezéséig önállóan, segítő kéz nélkül megállítja. Főként a zsaluzás kezdetén és a csomópontoknál, sarkokban álló támaszoknál használják; betonozás alatt nem teherhordó elem.

Saroktartó (pillérzsaluhoz)

Acél sarokelem, amely a pillérzsalu zsalutábláit derékszögben, zárt dobozzá fogja össze, és felveszi a frissbeton nyomásából adódó szétfeszítő erőt. A táblákon átvezetett és a saroktartóban rögzített kapcsolat teszi lehetővé, hogy ugyanazokból az elemekből eltérő pillérkeresztmetszetek legyenek kialakíthatók.

Tányéros anya

Csuklósan kialakított, nagy átmérőjű tárcsával - tányérral - egybeépített menetes anya, amelyet az ankerrúd két végére csavarnak: a tányér nagy felületen osztja el az ankererőt a zsalu merevítő bordáin, a csuklós kialakítás pedig a kisebb ferdeséget is kiegyenlíti. Keretes zsalunál és H20 fatartós falzsalunál egyaránt alapelem.

Többlyukú profil

A lemeztávtartós falzsalurendszer sűrűbb lyukosztású U-profilja (multiprofil), amelynek köszönhetően a lemeztávtartó és az ék a szabványostól eltérő magasságban is rögzíthető. Egyedi zsalumagasságok, lépcsőzött alapok és nem egész táblasorból álló falak zsaluzásánál használják.

U-profil (kezdő és toldó)

Horganyzott acélból készült, U keresztmetszetű függőleges borda, amely a lemeztávtartós falzsalurendszerben az élére állított zsalutáblákat tartja és szorítja össze. A kezdő (indító) profil alul túlnyúlik, hogy a kezdődeszkát is megtámassza; a toldó profilok erre épülve emelik a zsalumagasságot, a profilok sűrűsége pedig a zsalutábla vastagságától (21 vagy 27 mm) függ.

Villásfej (koronafej)

A födémtámasz tetejére helyezett, villa vagy négyágú korona alakú acél fejelem, amelyben a H20 fatartó oldalirányban megvezetve, kibillenés ellen biztosítva fekszik. A beépített villásfejjel készült támaszoknál külön fejelemre nincs szükség; a villásfej különösen a gerendák toldásánál, két szomszédos gerendavég alátámasztásánál fontos.

Zsalu (zsaluzat)

Az a bontható vagy bennmaradó forma, amely a friss betont a megkötésig a tervezett alakban és helyzetben tartja, és felveszi a beton súlyából, nyomásából, valamint a munkaterhekből adódó erőket. A zsaluzat a zsaluhéjból (a betonnal érintkező felület), a tartószerkezetből (profilok, gerendák, támaszok) és a kapcsolóelemekből (távtartók, ankerek, ékek) áll; minősége közvetlenül meghatározza a betonfelület minőségét és a szerkezet méretpontosságát.

Zsalufeszítő

Gyűjtőneve azoknak a feszítő- és kapcsolóelemeknek - ankerrúd tányéros anyával, menetes orsós feszítő, gyorskapocs vagy lemeztávtartó ékkel –, amelyek a zsaluzat két oldalát egymáshoz vagy a merevítő bordákhoz szorítják, és megakadályozzák, hogy a frissbeton nyomása szétnyissa a formát. A megfelelő feszítőerő biztosítja a tömör illesztést és a pontos falvastagságot.

Zsalukő

Üreges beton falazóelem, amelyet szárazon, kötésben raknak egymásra, majd vasalással együtt az üregeit kibetonozzák; így bennmaradó zsaluként működik, és egyúttal a fal részévé válik. Alapfalaknál, kerítéseknél és támfalaknál kedvelt, mert nem igényel külön zsaluzást; nagyobb falfelületnél és magasabb minőségi igénynél azonban a hagyományosan zsaluzott monolit fal gazdaságosabb és erősebb lehet.

Zsalurendszer (rendszerzsalu)

Egymáshoz méretben, kapcsolatban és teherbírásban illesztett, szabványosított zsaluelemek készlete, amelyből a fal-, födém- és pillérzsaluzat előre meghatározott szabályok szerint, gyorsan és ismételten felépíthető. Az egyedi ácsolt zsaluval szemben előnye a sokszori újrafelhasználhatóság, a rövid szerelési idő és a számítható teherbírás; a Legnotre rendszer elemei a Doka- és Peri-rendszerekkel kompatibilisek.

Zsalutábla (zsaluhéj, 3 rétegű tábla)

A zsaluzat betonnal közvetlenül érintkező felülete: három, keresztirányban egymásra ragasztott lucfenyő rétegből álló tábla, mindkét oldalán melamingyantás bevonattal, amely a nedvességgel és a kopással szemben véd, és sima betonfelületet ad. A Legnotre zsalutáblák 21 és 27 mm vastagságban készülnek; falzsaluban élére állítva, födémzsaluban a H20 fatartókra fektetve, pillérzsaluban saroktartókkal összefogva használják.

Zsaluterv (zsaluzási terv)

A kivitelezés előtt készített rajz és kimutatás, amely megadja a zsaluelemek kiosztását, a támaszok és távtartók távolságát, a betonozási ütemeket és a szükséges elemmennyiséget. A zsaluterv alapján állítható össze pontosan a bérlendő vagy megvásárolandó készlet, így elkerülhető a hiány és a feleslegesen fizetett bérleti díj.

Zsalutisztítás

A zsalutáblák és acélelemek betonmaradványoktól való megtisztítása minden felhasználás után kaparóval, kefével vagy zsalutábla-tisztító géppel, majd a leválasztószer újbóli felhordása. A rendszeres tisztítás a zsaluhéj élettartamának és a betonfelület minőségének alapfeltétele; bérelt zsalunál a tisztítatlanul visszaadott elemekért a bérbeadó tisztítási díjat számíthat fel.

Cookie beállítások